Az elmúlt csaknem fél évszázadban nagyot változott a vizes sportok jelentősége és népszerűsége, a FINA Vizes Világbajnokság a világ negyedik legnagyobb sporteseményévé fejlődött. Az első, 1973-as belgrádi világbajnokságon 47 ország 686 sportolója indult, ez mostanra megtöbbszöröződött: 2022-ben Budapesten 192 ország több mint 2600 sportolója vett részt a küzdelmekben. Belgrádban még csak négy sportágban – úszás, szinkronúszás, műugrás és férfi vízilabda – avattak bajnokokat, mostanra már a női vízilabda és a nyíltvízi úszóversenyek és az óriástorony-ugrás is szerepel a versenyprogramban, igaz, Budapesten kivételesen ez utóbbi nem szerepelt a különleges helyzet – többek között az idő rövidsége – miatt. A 19. FINA vizes világbajnokság budapesti megrendezését nem csak az öt évvel korábbi, 2017-ben felépült tudás és tapasztalat tette lehetővé, hanem a már meglévő, világszínvonalú infrastruktúra is. Budapesten a rekordidő alatt felépült, a világ legjobbjai között számon tartott Duna Aréna és a sportlegendákkal övezett Hajós Alfréd Sportuszoda, valamint a kristálytiszta és a 2021-es Európa-bajnokságon kitűnőre vizsgázott Lupa-tó várta a versenyzőket, a vízilabda csoportmérkőzéseknek pedig Magyarország szellemi-kulturális életében és turisztikai látnivalóiban meghatározó városai – Debrecen, Szeged és Sopron – adtak otthont. A versenyzők történelmet írtak – a világbajnokság „Make history” mottója szellemében – hiszen három világrekord, négy világbajnoki és három Európa-csúcs született a Duna Arénában – a világ egyik leggyorsabb medencéjében. Milák Kristóf 200 méteres pillangóúszásban, az olasz Thomas Ceccon 100 méteres hátúszásban, az ausztrál csapat – Jack Cartwright, Kyle Chalmers, Madison Wilson, Mollie O’Callaghan – pedig vegyes gyorsváltóban állított be világrekordot. A magyar versenyzők további egy aranyérmet – Milák Kristóf 100 m pillangóúszásban – valamint két ezüstérmet – női vízilabda és nyílt vízi csapatúszás – nyertek.