A válogatott Puskás Arénában töltött 7 éve az ország egészének sikertörténete – az MLSZ és az NSÜ közös közleménye
A közelmúltban a 24.hu újságírója a cikkében a rágalmazás határát súroló módon azt a hamis érzetet sugallta, hogy a Puskás Aréna működéséért felelős Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kifogásolható szerződéses kapcsolatban áll, amelynek indokaként a háttérben személyi összeférhetetlenséget vizionál a szerző, amit a két szervezet jelen közös nyilatkozatával teljességgel visszautasít.
Röviden szólni kell az előzményekről. A Puskás Aréna több évre szóló bérleti feltételeit meghatározó induló szerződés hosszú hónapokig tartó egyeztetések után sem tudott létrejönni a felek egymástól távoli álláspontja miatt. A vita elsősorban a bérleti díj nagysága, a jegyárbevételből való részesedés, a térítésmentesen átadott jegyek alkalmazása, száma, a VIP-területekkel és reklámfelületekkel kapcsolatos hasznosítási jogok körül zajlott. Az állami képviselő az építést finanszírozó állam képviseletében olyan követelésekkel állt elő, amelyek a nemzetközi gyakorlattól (az ún. “clean site” elvtől) rendkívüli módon eltérően, az MLSZ számára súlyosan kedvezőtlenek voltak. Az akkor közelgő események szabta határidők miatt a szerződés csak annak köszönhetően jöhetett létre, hogy az MLSZ vállalta a szerződés aláírását a számára elfogadhatatlan és nemzetközi gyakorlattól eltérő tartalommal, de kikötötte (és az állami képviselő ezt elfogadta), hogy öt, nézők részvételével lebonyolított hivatalos mérkőzés után az MLSZ kérheti a szerződés felülvizsgálatát, és annak eredménytelensége esetén egyoldalúan felmondhatja a szerződést. Amikor megvalósult az előírt öt mérkőzés, az MLSZ a szerződésben foglalt jogával elve, írásban kezdeményezte a szerződés felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy a számára hátrányos, aránytalan feltételek közös gondolkodással, egyetértéssel egyensúlyba kerüljenek. Az MLSZ jelezte azt a nem kívánatos lehetséges kimenetelt, hogy megállapodás hiányában a 2019 előtti évekhez hasonlóan más stadionokban rendezze meg a válogatott mérkőzéseket.
Ez az egyeztetési folyamat, részben a kormányzati feladatok átcsoportosítása miatt is elhúzódott. Az újonnan felálló NSÜ-vezetés az előzmények alapos vizsgálatát követően, a kormány jóváhagyásának megfelelően az MLSZ-szel közösen módosította a szerződést. A módosított szerződés mindenekelőtt lehetővé tette, hogy újabb 4 évre megvalósuljon a Puskás Aréna építését indokló állami célkitűzés, másrészt az új szerződés sokkal közelebb áll a nemzetközi gyakorlathoz, és a módosítások révén mindkét fél pozíciója javult, annak köszönhetően, hogy az aszimmetrikus hasznosítási képességekkel érintett eszközök, jogosítványok átcsoportosításra kerültek.
Az NSÜ ezúton is nyilatkozik, hogy a szerződés az állam számára továbbra is rendkívül előnyös, és megteremtette a szerződő felek számára hosszú távon elfogadható gazdasági egyensúlyt, amely az alapjává válhatott azon együttműködésnek, ami elvezetett a sikeres BL-döntő-pályázathoz és az elmúlt 100 év legsikeresebb hazai eseményének megrendezéséhez.
Az NSÜ a módosítás során olyan skybox-kapacitásokat engedett át az MLSZ-nek, amelyek a Puskás Aréna megnyitása óta, a COVID-járvány utáni újabb felfutó érdeklődés ellenére sem kerülhettek hosszú távon értékesítésre, így az NSÜ-t és a magyar államot a felajánlással veszteség nem érte.
Ami a pénzügyi ellentételezést illeti, a szerződésmódosítás előtti teljes évben, 2022-ben az MLSZ összességében nettó 360 millió Ft-ot fizetett a Puskás Aréna használatáért és az azzal összefüggésben felmerülő szolgáltatásokért. 2024-ben ez az összeg nettó 373 millió Ft, 2025-ben pedig már nettó 659 millió Ft volt, így a szerződésmódosítás utáni szaldó egyértelműen növekedést mutat. Az NSÜ ezen felül a nála maradt skyboxok hasznosításából további nettó 1,5 milliárd Ft bevételt realizál évente. Az MLSZ fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a nemzetközi gyakorlatban a válogatott mérkőzések VIP-helyeivel, így a skyboxokkal is teljes körűen a szövetség rendelkezik. Ezt a Puskás Aréna vezetése is tudja, elismeri, hiszen az UEFA által az Arénában rendezett négy Eb-mérkőzésen, és az egy-egy Szuper Kupa-, Európa-liga- és Bajnokok Ligája-döntő mérkőzésen sem rendelkezett egyetlen ülőhellyel vagy skybox-szal sem, a nemzetközileg használt “clean site” elvnek megfelelően. A cikkben kifogásolt NSÜ-MLSZ módosított megállapodás e tekintetben is hozzájárul a méltányosság és arányosság elvéhez.
A kifogásolt szerződés a felek közösen tett nyilatkozata szerint minden tekintetben jogszerű, a kölcsönösen elismert előnyök és hátrányok mentén, a felek egybehangzó akarata szerint. A szerződések az aláírás előtt a tulajdonosi döntéshozatalban egyeztetésre, illetve jóváhagyásra kerültek, és akkor az ellenőrző felügyelő testületek sem emeltek ellene kifogást.
Manapság a közélet nagy változásokon megy keresztül. Ennek egyik kiemelt eleme a transzparencia javítása. Az NSÜ és az MLSZ határozottan transzparensnek tekinti eddigi és jövőbeni működését. Ezt bizonyítja az is, hogy a jelen közleményt kiváltó cikk szerzője a megjelenés előtt kérdésekkel fordult mind az MLSZ-hez, mind az NSÜ-höz, a két szervezet pedig részletes, minden kérdésre kiterjedő és tényszerű válaszokat adott. Ennek ellenére a szerző a cikkében valótlan, megalapozatlan és nem kizárhatóan prekoncepciós következtetéseket fogalmaz meg, a tőlünk megkapott objektív tényeket és cáfolatokat figyelmen kívül hagyva.
Az említett cikk következtetései és az azokra épített állítások az ügy összes körülményét figyelembe véve teljességgel szakmaiatlanok és megalapozatlanok, ezért azokat az NSÜ és az MLSZ közös egyetértésben visszautasítja.
Az MLSZ 2010 óta valamennyi sajtómegkeresésre részletes és hiteles tájékoztatást ad. Ebből következően jogos elvárás, hogy a közvéleményt tájékoztató médiumok is teljes körűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan mutassák be a rendelkezésükre álló információkat.
Továbbá Bíró Péter vezetése alatt az NSÜ bevétele 2023. óta összesen 36 Milliárd Ft-tal emelkedett a költségvetési törvény által meghatározott bevételi előirányzathoz képest, ezzel is nagyban hozzájárulva az NSÜ fenntartható és hatékony működéséhez és az állami bevételek növekedéséhez
Bíró Péter elnök-vezérigazgató a Deloitte könyvvizsgálónál és a Merck globális gyógyszeripari vállalatnál szerzett nemzetközi, 30 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik, ezt, továbbá a szaktudását az NSÜ irányítása mellett a MOL Közgyűlésének döntése alapján a MOL Felügyelőbizottságában is hasznosítja. Az elnök-vezérigazgató személyére vonatkozó inszinuációt az összes érintett személy és társaság nevében visszautasítjuk.
Jelen közleményünkkel az ügyet lezártnak tekintjük.
