Ugyanúgy, ahogy több, mint 120 évvel ezelőtt megálmodták, manapság is pályakerékpáros edzéseket és versenyeket tartanak a létesítményben, amint az időjárás lehetővé teszi.

A stadion középső részén egész évben jégpálya üzemel. Hétköznap délelőttönként iskolások tanulnak korcsolyázni a fedett jégsátorban, délutánonként pedig a KSI SE jégkorongedzései zajlanak. Hétvégenként elsősorban utánpótlás meccseket játszanak a pályán.

Sokan a magyar versenysport bölcsőjeként emlegetik, mert itt játszott először nemzetközi mérkőzést magyar labdarúgócsapat.

A Millenáris 1896-ban Magyarország ezeréves fennállásának ünnepségsorozatára épület, kifejezetten sportcélokra.

A stadiont a két világháború között – mások mellett Hajós Alfréd tervei alapján – alakították át világszínvonalú kerékpáros létesítménnyé. 1928-ban kerékpáros világbajnokságnak adott otthont és egészen 1944-ig zavartalanul működött. A pályaburkolatot az 1950-es és az 1970-es években is felújították, a műemléki védettséget élvező, 3.000 fős fedett tribünt pedig 1996-ban, a centenárium kapcsán hozták rendbe.

1928 után még három világbajnokságot rendeztek a pályán: 1949-ben és 1954-ben főiskolás kerékpáros vb-t, 2001-ben pedig kerékpáros futár vb-t. A Millenáris azonban nem csak a kerékpáros múltja miatt kitörölhetetlen része a magyar sporttörténelemnek. 1897. október 31-én itt játszott először nemzetközi mérkőzést magyar labdarúgócsapat: a Hajós Alfréddal felálló Budapesti Torna Club az osztrák Vienna Criquettel csapott össze. A Millenárison ezen kívül is sok labdarúgó-mérkőzést, atlétikai- és tornaverseny, boksz- és jégkorongmeccset, sőt még autós rodeót is rendeztek. A Millenáris volt az ország második műjégpályája.